Európa Kulturális Fővárosa

Történet
Jogszabályi háttér
Az eseménysorozat által követendő célok
A pályázóval szemben támasztott elvárások
Hogyan történik a városok kiválasztása?
Európa Kulturális Fővárosai (2000-2019)
Magyar vonatkozás
Internetes források


Történet

Az Európai Unió 1992-ig, a Maastrichti Szerződés aláírásáig nem emelte közösségi szintre a kulturális politikát. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kultúra, a kulturális programok és kezdeményezések jelentőségének felismerése és a szektor támogatása ne jellemezte volna a közösségi gyakorlatot a kilencvenes éveket megelőzően is. Egyre nyilvánvalóbb lett, hogy az integráció elfogadtatása az európai polgárokkal szorosan összefügg azzal, hogy a helyi kultúrák és a közösség között milyen kapcsolat épül ki, sikerül-e megvalósítani a "polgárok Európája" kifejezés által sugallt "emberközeli" integrációs közösséget. Ebben a törekvésben fontos szerep hárul a kultúrára is.
Ennek eredményeként az Európai Parlament már 1974-ben határozatban rögzítette az európai kulturális örökség védelmének fontosságát, majd nyolcvanas években útjára indította az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezést, melyet 1992-től az Európai Kulturális Hónap rendezvénysorozat követett. Ezen akciók és programok - beleértve az Európa Kulturális Fővárosa projektet is - 2000 februárja óta a Kultúra 2000, a kulturális szféra egyetlen uniós keretprogramjának részei.
Az Európa Kulturális Fővárosa kezdeményezés Melina Mercouri görög kultuszminisztertől ered, aki 1983-ban, a kulturális miniszterek athéni találkozóján kifejtette, hogy a művészetek és a kultúra támogatása nem kevésbé fontos, mint a gazdaság fellendítését célzó intézkedések, s a kulturális szektor sokkal nagyobb figyelmet érdemel a Közösség részéről. Beszélt arról, hogy a népek közeledésének feltétele egymás kultúrájának megismerése, s felvetette, hogy jelöljenek ki minden évben egy európai várost Európa Kulturális Városává. A kezdeményezés nyomán minden évben egy város, s azon keresztül egy ország és annak kultúrája válik ismertté a többi európai ország és lakosai számára, hozzájárulva így a kulturális sokszínűség fenntartásához, s a közös kulturális örökség megőrzéséhez. A hazájában sikeres színésznőként ünnepelt miniszter szavai meghallgatásra találtak, s a Tanács 1985 nyarán elfogadta a programtervezetet: az első Európai Kulturális Város még ugyanebben az évben Athén lett. Az elnevezést 1999-ben Európa Kulturális Fővárosára változtatták, a cím elnyerésére azonban nemcsak fővárosok pályázhatnak.

Év	Európa Kulturális Fővárosa	Ország
1985	Athén	Görögország
1986	Firenze	Olaszország
1987	Amszterdam	Hollandia
1988	Berlin	Németország
1989	Párizs	Franciaország
1990	Glasgow	Egyesült Királyság
1991	Dublin	Írország
1992	Madrid	Spanyolország
1993	Antwerpen	Belgium
1994	Lisszabon	Portugália
1995	Luxembourg	Luxemburg
1996	Koppenhága	Dánia
1997	Szaloniki	Görögország
1998	Stockholm	Svédország
1999	Weimar	Németország

Jogszabályi háttér

1999. május 25-én az Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa) és az Európai Parlament az 1419/1999 sz. EK határozatban emelte közösségi szintre a programot. A dokumentum meghatározza a 2005-2019-es időszakra vonatkozó szabályozási kereteket.

(az 1419/1999 sz. EK határozat, 1. és 3. cikk)
Az európai kultúrák gazdagságának, sokféleségének és közös jegyeinek hangsúlyozása, valamint -egymás jobb megismerésének ösztönzése, nevezetesen:

• azon közös európai művészeti mozgalmak és stílusok előtérbe helyezése, amelyek létrejöttében a város kiemelkedő szerepet játszott vagy jelentős mértékben hozzájárult;
• segítségnyújtás azon események megrendezéséhez, amelyekbe a tagállamok más városainak a kultúra területén tevékenykedő személyiségei is bevonhatók, és amelyek tartós kulturális együttműködésre vezethetnek, illetve az Európai Unión belüli ilyen jellegű mozgalmak támogatása;
• az alkotómunka támogatása és fejlesztése;
• a lakosság minél nagyobb hányadának mozgósítása és minél szélesebb körű részvételének biztosítása;
• az Unió állampolgárai fogadásának és a különféle eseményekre vonatkozó információk - a multimédia minden formájának felhasználásával történő - lehető legszélesebb körű terjesztésének támogatása;
• az európai kultúrák és a világ más kultúrái közötti párbeszéd ösztönzése;
• a városban rejlő történelmi örökség, az építészeti alkotások megismertetése és a városi életminőség javítása.

A pályázóval szemben támasztott elvárások

(az 1419/1999 sz. EK határozat, 5. cikk; II. melléklet)
Az Európa Kulturális Fővárosa címre aspiráló városoknak pályázatukban ki kell emelniük, hogy milyen helyet foglalnak el Európa kulturális és művészeti palettáján, be kell mutatniuk saját kultúrájukat és kulturális örökségüket, s víziójukat tekintve ismertetniük kell elképzeléseiket arra vonatkozóan, hogy az európai és globális folyamatokban milyen szerepet kívánnak játszani.
Alapvető elvárás a pályázókkal szemben, hogy jelentős építészeti kultúrával, sokrétű és innovatív kulturális élettel rendelkezzenek, s a városban a multikulturális együttélés magas foka valósuljon meg.
Ami a pályázatban szereplő programokat illeti, az eseménysorozatnak túl kell mutatni az ún. hagyományos fesztiválok keretein. Ez nemcsak azt jelenti, hogy jóval tágabb időszakra, egy egész évre kell programokat biztosítania, hanem azt is, hogy mindeközben a kultúra valamennyi szegmensét meg kell jeleníteni, úgymint előadóművészet, képzőművészet, irodalom, vallás, sport, oktatás, gasztronómia stb. Alapvető követelmény a minél szélesebb körű közönség bevonása az újszerű eszközök (ld. multimédia, audiovizuális eszközök) és a többnyelvű megközelítés alkalmazása révén. A művészi minőség, a sokoldalúság és az innovativitás már a programsorozat koncepciójának megtervezésekor kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, mint ahogyan az elképzelésnek igazolnia kell a különféle művészeti ágak és a kutatás-fejlesztés együttműködését, a közterek használatát, s a befektetői tőke bevonásának képességét is.
Az európai integráció számos területén megjelenő alapelv, a regionalitás elve a Kulturális Fővárosok rendezvénysorozat esetében is megkerülhetetlen. Az esemény programjainak hozzá kell járulnia a gazdasági, szociális és infrastrukturális különbségek csökkentéséhez.
Az elbírálás során nagy hangsúlyt fektetnek a beérkezett pályamunkák európai, illetve Európán kívüli vonatkozásaira, s a döntést pozitívan befolyásolhatja, ha a pályázó város programjait saját történelmének vagy kultúrájának egyes jelentős eseményei, személyiségei köré szervezi, vagy olyan speciális programokat tervez megvalósítani, amelyek révén a művészetek közelebb hozhatók a fiatalokhoz.

Hogyan történik a városok kiválasztása?

(az 1419/1999 sz. EK határozat, 2. cikk; COM(2003) 700 final: az Európai Bizottság 2003. novemberi 17-i módosító javaslata)
A városok kiválasztása 2000-ig alapvetően kormányközi megegyezéseken alapult, ettől az évtől kezdve azonban a rendszer több szempontból is megváltozott. Egyfelől sokkal inkább közösségi szintre helyezték a kezdeményezéssel kapcsolatos döntéshozatalt, a jelenlegi gyakorlatban a tagállamoknak lehetőségük van annak eldöntésére: csak egy városukkal pályáznak a címre, vagy több várost is megjelölnek. Fontos mérföldkő a program történetében a 2005-ös év is, ekkortól ugyanis egy rotációs rendszer lép majd életbe a kiválasztásnál, s ettől az évtől - a 2004-es bővítésre reagálva - a már kiválasztott tagállamok mellett az újonnan csatlakozók is pályázhatnak a cím elnyerésére, s így 2009-től - ún. tandem-rendszerben a régi és az új tagállamok - két kulturális fővárosa lesz az Európai Uniónak.
A kiválasztás során a tagállamok megküldik a címre alkalmasnak ítélt városok pályázatait az Unió intézményeinek (Parlamentnek, Tanácsnak, Bizottságnak, Régiók Bizottságának). A Bizottság feladata, hogy felállítsa azt a hét főből álló nemzetközi ítélőfórumot, amely a kiválasztást végzi, s amelynek tagjait az imént említett uniós intézmények delegálják a művészeti és kulturális élet jeles képviselői közül. A döntések meghozatala innentől kezdve a közösségi szintű döntési mechanizmus általános forgatókönyve szerint zajlik: a Bizottság a Parlament véleményezése után megküldi javaslatát a kulturális minisztereket tömörítő tanácsnak, amely az elbírálásnál az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
- mindenekelőtt értékelik azt a kulturális projektet, amellyel az adott város pályázik - ennek meg kell felelnie a Kultúra 2000 program célkitűzéseinek;
- nem csupán fővárosok jelölhetők, sőt előnyt élveznek azok a vidéki városok, amelyeknek regionális kulturális-szellemi központi szerepe a cím elnyerése nyomán erősödik;
- a pályázók esetében figyelembe veszik, hogy a cím elnyerése egybeesik-e valamilyen nevezetes évfordulóval, akár az adott város, akár az ország vonatkozásában;
- egyazon térségből nem választanak várost egymást követő években.
A "kulturális fővárosok" fejlődésének nyomon követése a programsorozat lezárulását követően is folytatódik, hiszen a Bizottság éves beszámolókat készít, amelyben a város eseményeiről és eredményeiről tudósítja az uniós intézményeket.

Európa Kulturális Fővárosai (2000-2019)

(az 1419/1999 sz. EK határozat, I. melléklet; COM(2003) 700 final: az Európai Bizottság 2003. novemberi 17-i módosító javaslata) A Határozat és az azt módosító bizottsági javaslat alapján az eseménysorozatban részt vevő ország-párok az alábbiak szerint alakulnak:

Év	Európa Kulturális Fővárosa	Ország
2000	Avignon	Franciaország
	Bergen	Norvégia
	Bologna	Olaszország
	Brüsszel	Belgium
	Helsinki	Finnország
	Krakkó	Lengyelország
	Prága	Csehország
	Reykjavik	Izland
	Santiago de Compostela	Spanyolország
2001	Rotterdam	Hollandia
	Porto	Portugália
2002	Bruges	Belgium
	Salamanca	Spanyolország
2003	Graz	Ausztria
2004	Genova	Olaszország
	Lille	Franciaország
2005	Cork	Írország
2006	Patras	Görögország
2007	Luxembourg	Luxemburg
	Sibiu	Románia
2008	Liverpool	Egyesült Királyság
	Stavanger	Norvégia
2009	Linz	Ausztria
	Vilnius	Litvánia
2010		Németország
	Pécs	Magyarország
2011		Finnország
		Észtország
2012		Portugália
		Szlovénia
2013		Franciaország
		Szlovákia
2014		Svédország
		Lettország
2015		Belgium
		Cseh Köztársaság
2016		Spanyolország
		Lengyelország
2017		Dánia
		Ciprus
2018		Hollandia
		Málta
2019		Olaszország

A Határozat 4. cikke rendelkezik a tagsággal még nem rendelkező európai országoknak a programba történő bevonásáról; ennek alapján 2000-ben Krakkó és Prága is az Európa Kulturális Fővárosa cím birtokosa lehetett.

Európai típus és példány - Gondolatok Essen és Görlitz jelöléséhez az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címre

Magyar vonatkozás

Az Európai Bizottság módosító javaslatának megfelelően (COM(2003) 700 final) Magyarország egy városa 2010-ben töltheti be az Európa Kulturális Fővárosa tisztét egy német várossal megosztozva a címen. A jelöltek között emlegetik a fővároson kívül még Pécs városát; ez utóbbi esélyeit növeli, hogy az Európai Unió szívesebben ítéli oda a címet valamely tagállami régió jelentősebb városának, amely ezáltal szellemi-kulturális központi szerepét erősítheti, s - fontos szempontként - a kezdeményezés a gazdasági fellendüléséhez is hozzájárul.

A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - az első forduló után
A 2010-es magyar kulturális főváros kiválasztása - összefoglaló a második fordulóba beadott pályázatokról
A második forduló nyertese: Pécs - A határtalan város
Város, kultúra, Európa - a sorrend nem kötelező... (Méhes Márton beszélgetése Jörg Ingo Weberrel)
A szénbányászat épített örökségének helye, szerepe Pécs városfejlesztési elképzeléseiben
Nagyszeben - a 2007-es esztendő európai kulturális fővárosa

Internetes források

Európa Kulturális Fővárosainak oldala az EU honlapján:
http://europa.eu.int/comm/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_eu_en.html
http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/l29005.htm


Az 1419/1999 sz. EK határozat:
http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/1999/l_166/l_16619990701en00010005.pdf

Az Európai Bizottság módosító javaslata az Európa Kulturális Fővárosáról 2005 és 2019 között (2009-től az újonnan társult tagok részvételével)
http://europa.eu.int/eur-lex/en/com/pdf/2003/com2003_0700en01.pdf

A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó német városok honlapja
http://www.kultur2010.de/

Bővebb információ:

Tájékoztató kiadvány

Mesterházy Balázs
az Európa Kulturális Fővárosa Programsorozat
miniszteri biztosa
Tel.: 1-484-7965
E-mail: kulturalisfovaros@nkom.gov.hu
Web: www.kulturalisfovaros.hu
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.

Kapcsolódó video